2016. május 23., hétfő

Tükörbe nézek

-        -  Hogy vagy?
-         - Köszönöm szépen, jól vagyok.
-         - Biztos?
-         - Biztos!
-         - Vannak már eredmények?
-         - Nincsenek.
-         - Mikor lesznek?
-         - Nem tudom.
-         - Mikor mehetsz haza?
-         - Nem tudom.

Átlagos kérdések, amikkel egy leukémiás nap, mint nap találkozik. Én is. A probléma akkor kezdődik, amikor beleunok ezekbe a kérdésekbe. Hogy miért? Mert én magam sem tudom rájuk a választ. És ez az, ami a leginkább dühít. Az egyik legfontosabb, hogy ennél a betegségnél pontosan semmit sem lehet előre tudni. Türelmesnek kell lenni.

Vannak napok, amikor egyszerűen semmi sem tetszik. Az se ha keresnek, az se ha  nem. Az se ha kérdeznek, az se ha nem. Az se ha itt van, az se ha nincs. Semmi. Ilyenkor kezdem azt érezni, hogy elfáradtam és ha tehetném átaludnám a napokat. Sokkal könnyebb lenne és hamarabb eltelne az ittlétem.

Ilyen nap ez a mai is. Aztán elmegyek, tükörbe nézek és arra gondolok, honnan indultam és most hol tartok…

Transzplantáció után sokáig nem mehettem nagyobb tömegbe. Az első alkalom, amire engedélyt kaptam egy augusztusi koncert volt, ami a város főterén volt tartva, ahol lakom. Teljesen le voltam fogyva, paróka volt rajtam, maszk az arcomon és kesztyűk a kezeimen. A barátaimmal mentem, akik nem szégyelltek, önbizalmat adtak nekem. Aztán elmentünk egy ismeretlen társaság mellett, akik elkezdtek rám mutogatni és hangosan kinevettek. Leírhatatlanul rossz érzés volt, majdnem a föld alá süllyedtem. Én szégyelltem magam helyettük, azért, amiért akkor épp úgy néztem ki. Olyan dolog miatt tették ezt, ami miatt én a mai napig büszke vagyok magamra, aminek az életemet köszönhetem. Az este további részében azt figyeltem ki hogy néz rám, kik súgnak össze a hátam mögött, aztán hazamentem és sírtam. Értettem én, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy én miért megyek így ki az utcára, de azt nem gondoltam, hogy ezért kigúnyolnak.

Kétszer hullott ki a hajam. A második alkalom kicsit sem volt könnyebb az elsőnél. Ahogy az sem, hogy újra így kellett tükörbe néznem…

Tükörbe nézek és mintha nem is magamat látnám. Nincs hajam, a bőröm és a szám sápadt és csak pár szál szemöldökkel és szempillával rendelkezek. Van néhány kanül utáni hegem, a csontvelővételek nyomai. Úgy nézek ki, mint egy tipikus leukémiás rákbeteg. Sírtam, mert nem találtam magam szépnek, nem találtam önmagam. Persze voltak olyan napok is amikor rosszul voltam. Akkor nem érdekelt hogy nézek ki, semmi más nem érdekelt csak, hogymúljon már el és legyen vége a napnak is. Talán az is zavar/zavart, hogy egy pasi sem néz rám”úgy”. Néznek rám, mint egy erős nőre, egy leukémiás nőre, de úgy, mint szép nőre, na úgy nem. Talán inkább félnek tőlem. Mert leukémiás vagyok.

A gyógyulás alapja az, hogy elfogadd magad úgy ahogy vagy. Rengeteget kellett ezen dolgoznom. Voltak olyan napok, amikor sminkeltem, csinosan felöltöztem, hogy jó nőnek érezhessem magam. Odaálltam a tükör elé és dicsértem magam. A kórterembe és a tükör mellé képeket raktam ki magamról és olyan tulajdonságokat, amik miatt szerethető vagyok. Amik miatt szeretnem kell magam. Akárhogy is néz ki az ember, mindenkiben van valami szép, valami csodálatos.

Tudom, hogy ez csak átmeneti állapot. Hogy amint helyreáll minden és erőre kapok újra olyan leszek, mint régen. Persze csak kívülről. Belülről rengeteget változtam. Sokat köszönhetek a betegségemnek. Sok munkám van még saját magammal.

Tükörbe nézek, de már nem sírok. Látom magam és látom azt is mennyire nagyon szép vagyok, hogy mennyi szépség, akarat, türelem, küzdés, fájdalom, boldogság, kitartás van ez az arc mögött. És a hegek? Nem zavarnak mert az életem részei. Emlékeztetnek arra, hogy különleges vagyok.



Büszke vagyok magamra!

8 megjegyzés:

  1. Mindenki büszke Rád! Erős és kitartò lány vagy! Azokkal sose foglalkozz akik kigúnyolnak, kinevetnek, még nem jártak a Te "cipődben". Nyugodtan járj emelt fővel a tömegben is és ne foglalkozz senkivel sem!

    VálaszTörlés
  2. Mindenki büszke Rád! Erős és kitartò lány vagy! Azokkal sose foglalkozz akik kigúnyolnak, kinevetnek, még nem jártak a Te "cipődben". Nyugodtan járj emelt fővel a tömegben is és ne foglalkozz senkivel sem!

    VálaszTörlés
  3. Csodálatos lány vagy! Pont úgy kívül, mint belül. Értékes vagy nagyon! Kívánom, hogy legyen elég kitartásod, ne veszítsd el a türelmed, és gyógyulj meg mihamarabb! Sokkal több ilyen csodás ember kellene a Földre, mint amilyen Te vagy! <3

    VálaszTörlés
  4. Te vagy a vilag legeslegszebb emberkeje ,akuzdelmed a kitartasoddal megmutadtad,hogy igen is mindent ellehet fogadni amilyenek vagyunk ugy vagyunk a legszebbek. Jo egeszseget kivanok sokszeretettel

    VálaszTörlés
  5. Elismerésem,és szeretetem a tiéd! Büszke vagyok rád!Példamutató vagy!
    <3

    VálaszTörlés
  6. Mi is büszkék vagyunk Rád! Elképzelni sem tudjuk min mész keresztül, de veled vagyunk mindig még ha lélekben is, próbálunk segíteni ahogy tudunk. Ha rossz kedved van azt is megértjük, hisz ez természetes, nincs vele semmi baj. Csodálatos nő vagy, fantasztikus ahogy kezeled ezt a dolgot és tudom, hogy minden rendben lesz! Kitartás, sikerülni fog!!! Puszi

    VálaszTörlés
  7. Ne érezd magad csúnyának, kevesebbnek magad, mert szép vagy, és ami a legfontosabb hogy egy csodálatos ember vagy! Biztosan nagyon nehéz lehet, belese merek gondolni,de erős vagy és sosem adhatod fel! Azok az emberek akik nevetnek rajtad azok miatt nem érdemes sírnod, még ha rosszul esik is hogy bántanak, mert fele olyan emberek nincsenek mimt Te! És ez mindig legyen előtted hogy hajjal vagy anélkül te szép vagy, és mind emellett egy csodálatos ember! Sosem szabad feladnod! Főleg mert pár értéktelen buta ember bánt téged! És mindig az legyen benned hogy meg csinálnod és megkell gyógyulnod! Mert erős vagy! És gyönyörű! <3

    VálaszTörlés